Egyedül vagyok... Megnéztem egy filmet. Igazság szerint csak azért vagyok még ébren mert nem tudok aludni. Rád gondolok folyton. Mindenről csak Te jutsz eszembe. Még filmet is úgy választottam. Prayers for Bobby... A film drámai és meghökkentő. Sajnálom, hogy eddig nem néztem meg Veled, pedig Te folyton unszoltál. Nem sok filmen sírok... Ezen sikerült...           Nem szeretnék Bobby lenni. Olyan távolinak tűnnek ezek az érzések, amiket a film leírt. Mégis vissza-vissza köszönnek. Talán érdemes lenne oktató filmnek játszani.(?) Lehet itt Magyarországon nagy szükség lenne rá...

Nagyon hiányzol. Szenvedek... De van egy jó hírem lassan megyek fel hozzád. Persze Úgyis csak akkor fogod megtudni ha elolvasod a blogom. :) Ami nem valószínű. :) De azért valahogy mégis Neked címeztem ezt a bejegyzést. :) Na jó most már tényleg aludni kellene. Te lassan kelsz és mész dolgozni. Bár én is... :) Na most elköszönök. Pusza.