Sziasztok!
Tudom nagyon régen írtam utoljára, de sajnos nem nagyon jön az ihlet. Boldog vagyok az biztos. Bár mostanában valami nagyon zavar valamitől nem érzem jól magam. Bár tudnám mitől van. Érzem hogy valami nagyon zavar a mindennapokkal kapcsolatban. Biztos sokat dolgozok. Vagy a fáradság teszi vagy az, hogy olyan nagyon messze van az Egyetlenem. Van hogy Úgy érzem bele őrülök, ha most rögtön nem találkozhatok vele. Időnként úgy érzem a sötétben megyek és látom a szemem sarkából, hogy valami lény figyel. A piros szemei izzanak a vak sötétben és mire odanézek sehol senki csak a fények játszanak velem fura és kegyetlen játékokat. Valójában csak azért érdekes ez az egész, mert mindeközben boldog vagyok, mert van akit teljes szívemből szeretek és kivételesen azt viszonozva is van. Nehéz hogy csak ritkán láthatom Őt. Őt aki boldoggá tesz, Őt aki nekem a minden, Őt aki szeret, Őt aki... és a végtelenségig sorolhatnám. Életem Vele teljes. Remélem Isten megadja nekünk az esélyt. Esélyt arra hogy együtt élhessünk. Vele szeretnék nap mint nap kelni. Másra sem vágyom csak hogy amikor reggel kinyitom az Ö arcát lássam. Az Ö arca legyen az utolsó alvás előtt.... Talán egyszer megadatik.... Szóval nem ez a problémám. Nem Ö. Valami más zaklat. Csak tudnám mi. Valami mindig zavar. Vagy sok dolog összessége ez? Lehet. Nem tudom. Próbálok rá jönni de nem nagyon megy a dolog. Majd ha sikerült tisztáznom magamban elárulom nektek is :) Ha sikerül.... Na puszillak benneteket. :)
