Tényleg még nem is irtam az alsőről. Csak , hogy valami bógód téma is legyen. Hát. Érdekes volt. Felejthetetlen mennyira béna és aranyos. 14 éves voltam. Nyár, kurva meleg. Még ma is elöttem van az a fiú. Kicsit zilált haja és az ahogy a döglesztő melegben kiül az arcára a szenvedés. Én is más voltam akkoriban. Nem voltam ennyire szókimondó és hát teljesen más voltam. Még ártatlanként néztem a világot. Ő persze más volt. Talán ez volt amit nagyon magaménak akartam akkor tudni. Tehát adott voltam én és velem egy korú fiú. Már elég régen ismertük egymást. Mondjuk most elöször volt, hogy több idött töltöttünk együtt. Én akkor nem tudtam magamról, amit most tudok, de szerintem még Ő sem. Aztán egy este egyedül otthon. Náluk. Szülei valahova elmentek és csak éjjel volt várható, hogy haza jönnek. Persze mi, mintha már felnöttek lennénk letelepedtünk a tévé elé sörrel a kézben és cigivel a szánkban. Hú de nagynak éreztük magunkat. (talán azok is voltunk) Én kimentem egy üveg sörér, mert elfogyott.. Mire vissza értem ott állt az ajtóban és nézett rám. Láttam valami van. Valahogy furcsán nézett. Ekkor éreztem elöször hogy örülten kívánom. Persze ezt nem akartam elmondani neki. Meg hát sose voltam konzervatív, de azért nagyon furi volt. Megkérdeztem mi van. Nem mondot semmit csak nézett rám. Beakartam menni a szobában mellette. Nem engedett. Oda hajolt és megakart csókolni. Persze reflexból elhúzodtam és megkérdeztem tőle, hogy teljesen hülye, vagy csak alkalmi ez az állapot. Sokkal bátrabb volt nálam. Rám nézett és megkérdezte , hogy én tényleg nem ezt akarom. Háát hogy a fenébe nem. Persze ezt csak magamban gondoltam. Nem akartam rá válaszolni. Na ő válaszolt helyettem és most nem húzottam el a csókja elöl. Nagyon ügyetlen volt a folytatás. Nem ismerte egyikönk sem ennek a fajta testi szerelemnek a minkéntjét. Sokat nevettünk rajta késöbb. Persze nyár végére teljesen tökéletesítettük az együttléteink minden apró mozzanatát. Azóta sok minden megváltozott. Én is. Ő is. Persze azóta is voltunk együtt. Az elmúlt 10 év azért adott még boldog pillanatokat Vele. Csak azóta változtak a szexben elfoglalt helyett illetően. Valahogy Vele mostanra már teljesen kiegészitjük egymást. Annyira hiányzik idönként. Meghódított minket az a nyár. Az most már csak a mienk. Bárcsak kaphatnék még belőle egyszer annyit. Persze gondolom most Ő otthon van a barátnöjénél. Tudom, hogy gondol rám, persze nem éppen most hanem , hogy idönként szokott. Ha valaki látta a Túl a barátságont(ha nem nézze meg) akkor én vagyok Jack Twist Ő meg Enis del Mar. Persze csak körülbelül. Késöbb amikor valakivel összejöttem, teljesen más volt. Nem feltétlen rosszabb vagy jobb csak más. Pl.: mikor az egyik legjobb barátommal lefeküdtem(nem kellett volna) Ez volt barátságunk utolsó éjszakája. Nem tudta még annyira sem elfogadni magát mint én. És én nem akartam Isten biza. Ő kezdte. Aztán ez lett belöle. Mondtam nek, hogy ne mérgesítse a bikát mert felökleli. Nem hitt nekem. Hát akkor éljen a mumusával. Naná hogy rá pár hétre már megbocsájthatatlan haragott érzett irántam. Persze mindenkinek tálalható sztoryja is volt hozzá. Undorító. Na de mindegy ennek is már 9 éve kb.. Túl vagyok ezen is. Meg persze azóta nagyon sok ilyenen. :-)Sok-sok hülyén és sok-sok értékes emberen. Akikkel szinte csak az volt a baj vagy túl sokat vagy túl keveset akart. Általában az első. Én nem coming out-olok. Nem hülye vagyok csak finoman aberált :-). Legyetek jók!
Mai napi idézet: "Az igazi boldogság éltet és reméltet. Amikor kiégnek a vágyak, velük pusztul a boldogság ígérete is. Aki már nem remél, aki már nem kíván, annak félnivalója is akad. Boldogtalan boldogság az övé. Ahol a vágy végződik, ott kezdődik a félelem."
Baltasar Gracián
