"Mindenapok"-érzések

 Sziasztok!

A mai napról sokat irni nem igazán tudok. Annyira eseménytelen szar volt. Munka aztán itthon. Persze a nagy unalom meghozta savanyú gyümölcsét... gondolatok gondolatok hátán. sok megválaszolatlan kérdés. Miért van ez az amaz. Fúúúújjjjjjjjjj    Nagyon nem szeretek ilyeneken gondolkodni. Sose pozitív gondolat a vége. Ja és mpersze MINDIG EGY NAGY KATYVASZ..... Szóval semmi nem történt. Csak elemeztem magam és egyre mélyebbre kerültem a depresszióba. Úgyhogy abbahagytam és gyorsan lekötöttem inkább magam. Sikerült... Immel-ámmal... Ha esetleg valami értelmes gondolat is megfogalmazódik bennem igérem ez lesz az első hely ahol közzé teszem.(bár szerintem az utolsú is):D

Sziasztok!!

Szóval wáááá! Ez a nap fúj. Az emberek teljesen meg vannak örülve. Ja még nem irtam a munkám során sajnos emberekkel kell foglakoznom. Nagyon nagyon nem szeretem ha feldühítenek...  Fasza...  Komolyan erre vágytam. Aztán bementem a városba...találkoztam véletlen egy fiú exel. Hát MÉG MINDIG NAGYON JÓL NÉZZ KI. Vissza kéne hódítani, de nem hiszem hogy egy szexnél többre alkalmas. Régen se volt sokkal többre az. Szép, de agya és érzelmei nullán. Hát nem lehet mindenben bőkezü a természetanya. Na de majd meglátjuk... Lehet hogy valami érdekes is kisülhet belöle... Asszem ma valahogy ennél többet nem tudok kipréselni magamból. Elfáradtam a sok idiótától. Az emberek pffff...... Na de ha esetleg tudok valamit még irni mert eszembe jutt akkor megteszem.

Mai napi idézet: "Hiszen annyiféle szerelem létezik: és most nem a fokozatok különböztetik meg egymástól őket, hanem a természetük. Van a villámcsapásszerűen beálló és lassan elkapó lángolás, ami azonban szinte az első pillanattól kezdve csakis a konfliktusokból áll, pazar szexszel megspékelve. Az az, ami olyan hosszasan életben tartja. Míg végül az egyik fél kirágja magát a boldogtalan érzéki csapdából, és búcsút int."  Laurell K. Hamilton

Sziasztok!!! :D

Sziasztok KEdves Olvasók!!

Kicsit szétszórt vagyok azt hiszem. Nem írtam már... mindegy régóta. Szégyellem a pofám. Ez elöző gondolta sort ott hagytam abba, hogy  bi vagyok. Pffff.. Ja és hogy nagyon kevesen tudják. Ha rajtam múlik így is marad. 
 

Mióta utoljára írtam nagyon sok minden történt. Van egy új "barátnő". Nem akarom hogy legyen de a jó szívem és a hozzá párosuló idönként túlzottan is kevés agyam ezt nem tudta elhárítani. Rájöttem mindig kell valaki. Mivel valójában senkim sincs... Vagyis van de nagyon-nagyon messze vannak. Így hát kell találnom valakit és egy párkapcsolatot könnyebb kialakítani mint egy jól működő barátságot. Legalábbis nekem. Hát szóval valami ilyesmi lehet a háttérben. Az az igazság ha közel lennének a bartátaim valószínűsítem nem lenne ilyen baki, mert akkor csak a szexre korlátozodnának eme dolgaim. Ennektöbb oka is van:
 

-akkorcsaponghatok a két nem között

-most lett vége egy hósszú és komoly kapcsolatnak, amit még aért zárogatok magamban

-nem akarom lekötni magam

Kb. ennyi de szerintem ez is elég. Tehát most tisztán látszik mi is ami nem kell nekem és az is hogy mégis azt veszem le. Tisztára mint egy szerencsétlen mazoista. Fasza...

Nem is tudom Kedves Olvasó mit gondolhat rólam? :S Mondjuk lehet hogy addig vagyok csak boldog:) 

Mi történt még??? Jogsi, munka és ennyi. Valójáben végülis emmi ami nagyon érdekelné az esetleges Olvasót. 

Vágyaim visszont nőnek mint a gomba... Napról napra jobban kívánom egy olyn ember kellemes társaságát aki hasonlít rám beállítotság szempontjából. Akivel nyíltan beszélhetek. Aki megérti mit is akarok mondani és idönként bebújik az ágyamba... Na erre nagyn nagy szükségem lenne. Kicsit helyre rázódnék idegileg és mindenhogy. Persze...talán...egyszer...Nem egyszerű...

Nap idézete: "Az emlékek élének le kell kopni, hogy enyhüljön a megoldatlan dolgok fájdalma."  Anne Rice

Azt hiszem evvel  el is köszönök. Remélem gyakrabban sikerül írnom.... :D

Sziasztok Blogolvasok! (ha egyáltalán valaki is kiváncsi az én nyamvadt blogomra:))

Szóval mivel is kell kezdeni egy blogot?? :S Igazság szerintem nem tudom.

Kezdjem avval, hogy megszülettem valamikor a '80-as évek közepén?? Vagy onnan hogy rájöttem jó lenne egy blog. Nem tudom....

Talán csak pár hétre mennék vissza. Mi is hozta a késztetést???  Hááát...

Az elmúlt pár hétben nagyon sok mindent történt. Laginkább rossz. elhagyott a párom kinek kezén már gyürü fényeskedett. Hiányzik... Idönként annyira hogy úgy érzem magam mintha kicsavarnák a szívem. Persze van hogy nem érzek semmit. A kezdeti harag hamar eltünt hála égnek. Bár a harag az mindig segít=> elrejti a szenvedést a szerelmet és szinte minden más emberi érzést. Jó annak akinek a haragja nem száll el. Én sajnos nem ilyen vagyok. Mennyivel könybb haragudni valakire minr bevallani saját magadnak hogy rémesen hiányzik. Hmmmm? Ilyen távlatból már nem is olyan rossz.

Mi történt még?? Hát azóta hogy elment Ő megismerkedtem valakivel. Mondjuk az ismerkedés megvolt már régebben, de most más cél felé indult el. Ne is kérdezd még nem tudom hogy akarom e vagy sem. Idönként úgy érzem magam hogy benne vagyok egy hajóban a sebes folyón és nem tudok kiszállni. Szerencse hogy talán írányítani tudom.

Jah!!! Lemaradt... Szóval ami miatt blog irásba kezdtem. Vonzódok mind a két nemhez és ezt nem tudom senkivel megbeszélni így leírom itt. Ebből az következik, hogy leginkább eféle fajta témák lesznek.  Hááát igen ez a helyzet. Szégyellem??? NEM. csak nem akarom hogy mindenki ezen csámcsogjon. Úgyhogy nagyon kevesen tudják rólam.  Na mennem kell hívnak reggelizni. Majd még folytatom... Pááááá